Kiss Antal elnök: a rögbi közösségteremtő erőt is képvisel

 

A rögbi hazánkban a fiatal sportágak közé tartozik. Az élet úgy hozta, hogy összefutottam Kiss Antallal, a Magyar Rögbi Szövetség elnökével, aki civilben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Kiss Antal gyermekkora óta elkötelezettje a sportnak, számos sportágat űzött, illetve ma is gyakorolja. Sportkapcsolatairól, majd kiemelt sportágáról és sportvezetői tapasztalatairól beszélgettünk.

– Székesfehérváron, Sóstón nőttem fel. Édesapám jövőre lesz 50 éve, hogy labdarúgó edző. Ebben a közegben mindig aktív voltam, számos sportágba is belekóstolgattam, sportolgattam. Manapság a kispályás foci mellett rendszeresen és elég sokat futok a Pilisben. Vannak kedvenc útvonalaim, a legrövidebb öt és fél kilométeres. Családomban is mindenki sportol. négy lányom és a feleségem aerobikoznak, ketten lovagolnak is. A 191 centiméter magas Ágoston fiam pedig 17. évében jár és labdarúgó U-válogatott kerettag kapusa. Ő Szombathelyen él, mert ott a legjobb az utánpótlás nevelés – szerintem. Ott jár gimnáziumba is.

– Elkötelezett sportember hírében áll.

– Mindig sportoltam, a labdarúgás és a kosárlabda voltak a fő kedvencek. Később, amikor Piliscsabára kerültem, ott is aktivizáltam magamat. 2009-ben pedig átvettem egy helyi lovas klub irányítását, amelynek Piliscsabai Cserkész Lovas Egyesület a neve. Két évvel később megalakítottam a Piliscsabai Atlétikai Futball Clubot, amely először a Piliscsabai Apa-Fiú Club nevet kapta. Mára van két NB II-es futsal – férfi és női – csapatunk, a lovas, az aerobic, a kézi- és a kosárlabda szakosztályok mellett.

– Rögbisek viszont nincsenek Piliscsabán. Hogyan került mégis kapcsolatba velük?

– Az esztergomi Ferences Gimnáziumban érettségiztem, ott azóta is rögbiznek. Ez egy elég zárt világ, amelybe személyes kapcsolataimon keresztül jutottam el. Előbb csak az esztergomiakat igyekeztem segíteni, majd később arra kapacitáltak, legyek a sportág elnöke, próbáljak meg egy erősebb honi szövetséget kialakítani.

– Milyen számokkal lehetne megjeleníteni a magyar rögbi helyzetét?

– Az országban 18 klub működik, az aktív játékosok száma 1000 és 1500 közé tehető. Két éve tartó elnökségem ideje óta a világranglistán a 82. helyről a 70.-re léptünk előre. Válogatott szinten a hétfős csapataink az eredményesebbek. Hazai vonalon Esztergom, Szeged, Kecskemét, Százhalombatta, Vác és Székesfehérvár rendelkezik a legkomolyabb bázisokkal. Mint olimpiai sportág, amely jelentős közösségteremtő erőt is képvisel, élvezzük a kormány támogatását. Lehetőségünk nyílott például néhány külföldi szakember meghívására, akiknek előadásai és tanácsai révén máris jelentős fejlődést tudtunk felmutatni. A férfiválogatottnak Walesből érkezett a kapitánya, Rob Jones, míg a nőknél az angol Riche Williams készíti fel legjobbjainkat.

– Hivatali és egyéb teendői mellett a nap hányadik órájában tud még a rögbivel is foglalkozni?

– Az ő társadalmuk lelkes, összetartó emberekből áll, akik közül kikerültek a nélkülözhetetlen segítőim. Megbízatásom négy évre szól, majd 2019-ben eldől, hogy mire vállalkozhatok a későbbiekben. Addig biztosan igyekezni fogok mindent elkövetni azért, hogy a sportág minél szélesebb alapokkal rendelkezzen, miközben a válogatottjaink is egyre szebb nemzetközi sikereket érhessenek el.

– Búcsúzóul arra lennék kíváncsi, mennyire érdekli a magyar labdarúgás?

– Komolyan érdekel, és még inkább odafigyelnék, ha jobban mennének a dolgok. Néhány hete lehetőséget kaptam arra, hogy a Nemzeti Sportban közreadhassam az ide vágó gondolataimat. Az írás címe ez volt: „Vigyázó szemeteket Izlandra vessétek!” A magyar labdarúgás akkor lesz sikeres, ha a kiválasztás, a képzés és a tehetséggondozás legalább olyan szintet képvisel majd, mint a háromszázezres lélekszámú Izlandon.

/Jocha Károly/