Martinkó Gábor: A tanítványok tartanak fiatalon
Az Utanpotlassport.hu-val együttműködésben indított Mestermunka című sorozatunkban az utánpótlásedzői szakmát szeretnénk közelebb hozni olvasóinkhoz a legkiválóbb trénerek portréival. Ezen a héten Martinkó Gábort, az UTE kenutrénerét, számos világ- és Európa-bajnok sportoló felkészítőjét mutatjuk be.
Nem sokon múlott, hogy futballista legyen Martinkó Gáborból, aki végül a kenuzás mellett kötött ki. Az 1970-es évek végén, a 80-as esztendők elején a felnőttválogatottnak is tagja volt, majd hosszabb kihagyás után tért vissza a sportágába, és 2006 óta az UTE edzője.
A legfiatalabbak képzésével kezdte, majd fokozatosan egyre idősebbekkel foglalkozott, jelenleg jórészt felnőttkenusokat készít fel; közéjük tartoznak az U23-as korosztály képviselői.
„A sport mindig is fontos eleme volt az életemnek, már az általános iskolában is rengeteget mozogtam, eredetileg labdarúgónak készültem – emlékszik vissza Martinkó a sportos kezdetekre. – Nyolctól tizenhárom éves koromig jártam rendszeresen focizni, amit végül amiatt hagytam abba, mert a nevelőedzőm felhagyott ezzel a hivatással. Nagyon erősen kötődtem hozzá, és amikor befejezte, én is éreztem, hogy meglehet, ez a fejezet nekem is véget ér. Meg hát elcsábított a Duna: a bátyám kenuzott, már a futball mellett is lejártam evezgetni, sokat lógtam a vízitelepen, így nem volt nehéz az átállás. Kisebb-nagyobb sikereket elértem versenyzőként, közben pedig az is érdekelt, mi van a másik, az edzői oldalon. Ezért végeztem el az edzői szakot (érdekesség, hogy Martinkó labdarúgótréner is; korábban egy ideig a BLSZ IV. osztályában dolgozott – A szerk.), de bevallom, akkoriban egyáltalán nem akartam ezzel foglalkozni, hiszen viszonylag fiatalon családot alapítottam, 1980-ban született az első gyermekem, rá másfél évre pedig a második. Akkoriban elengedtem a sportot, vállalkozásom volt, a női divaton át a zenéig szinte minden irányban mozogtam. Érdekes, de éppen az egyik vállalkozásom tönkremenetele kellett ahhoz, hogy újra a kenu felé forduljak, mondhatni, segítő kezet nyújtott a sport.
Hamar szembesültem vele, hogy fekszik nekem az edzősködés, remek a fiatalokkal együtt dolgozni, élvezem minden pillanatát, és ez a mai napig így van.
Az UTE szakosztályát szinte nulláról építettük fel, aztán – a legnagyobb örömünkre – majdnem húsz év leforgása alatt nagyon magasra jutottunk.”
Martinkó Gábor nyerte tavaly júniusban A hónap utánpótlásedzője díját
Fotó: Mura László
Martinkó a sprint- és a maratoni szakágban számos világbajnokot és vb-érmest nevelt, köztük Szabó Kristófot, Lakatos Zsanettet, Dóri Bencét, Kövér Mártont, Fekete Ádámot és a jelenlegi utánpótlás kenu szövetségi kapitányt, Foltán Lászlót is hosszú időn át edzette. A felnőtt-vb-bronzérmes Korisánszky Dáviddal most is együtt dolgozik, miképpen a felnőtt Eb-második Horányi Dórával, illetve Csorba Zsófiával és Opavszky Rékával szintén – ők egyaránt U23-as és ifjúsági világbajnokok. Martinkó csapata a 2025-ös évadot is remek formában kezdte, a felnőtt Eb-n Csorba egy arany és egy ezüst-, Opavszky pedig két ezüstéremmel jelentkezett.
A tavaly júniusi korosztályos kajak-kenu Eb-n részt vevő UTE-küldöttség, a kép jobbszélén Martinkó Gáborral Forrás: UTE kajak-kenu szakosztály
„Az emlegetett versenyzők még U23-asok, de már professzionális, mondhatni, önjáró versenyzők, ettől függetlenül velük fárasztóbb foglalkozni,
a gyerekcsoportjaim engem mindig is fiatalon tartottak, feltöltöttek.
Fiatalos nyugdíjas vagyok, a versenyzőim között érzem jól magamat. Ez a hivatás egyúttal hobbi is, fantasztikus szerencse, hogy ezért még fizetnek is… Az edző személye meghatározó egy csoport kialakításánál.
A közösség erejében hiszek, jól működő társaság nélkül szerintem nem lehet hosszútávon eredményesen dolgozni. Mindig az jelenti a legtöbbet, ha látom a fiatalok arcán az örömöt.
Volt arra is példa, amikor az egyik tanítványomat olyan versenyre neveztem be, amelyen tudtam, hogy csak hárman indulnak, így megadatott neki is, hogy dobogóra álljon.”
Forrás: Utanpotlassport.hu