Sótonyi László: Egy kis dac is volt bennünk
A magyar junior kézilabda-válogatott élén eddigi legnagyobb sikerét érte el Sótonyi László, aki a három évvel ezelőtti vb-ezüst után most Európa-bajnoki címet nyert a korosztályos nemzeti csapattal Romániában, nem is akárhogyan! Elmondta, hogy külön szakmai stáb foglalkozott a mentális felkészítéssel, amelynek végül kulcsszerepe volt, emellett a felnőttválogatottról is kérdeztük.
Gratulálunk az Európa-bajnoki aranyéremhez! Meddig tartott az ünneplés a siker után?
A stáb megnézte a labdarúgó-világbajnokság spanyol–argentin döntőjének végét, utána megbeszélte a srácokkal a junior Európa-bajnokság tanulságait, reggel pedig találkoztunk a reggelinél. Az esti ünneplésnél nem álltunk ott mellettük – maradjunk annyiban, hogy ez a hivatalos verzió. Hétfőn busszal utaztunk vissza Kolozsvárról Balmazújvárosig, onnan mindenki külön ment haza autóval.
Edzőként hogyan érezte, benne volt egy ekkora siker a csapatban?
Tudtuk, hogy a nyolc közé is nehéz lesz bejutni, mert nagyon sűrű és kiegyensúlyozott a mezőny. A sorsolás miatt az is simán megeshet, hogy egy jó csapat kiszorul a nyolcból, így történt a portugálokkal. Mi sem úgy indultunk, hogy a dobogóért is játszhatunk, az alap elhatározásunk a legjobb nyolc volt, de mint mindig, most is volt egy pluszcélunk, a tapasztalatszerzés, és hogy a srácok bárkivel szemben helytálljanak. Ez a jelenlegi gárdára különösen érvényes volt, mert nem az volt helyzet, mint a 2023-as vb-n, hogy tíz emberrel tudtam végig dolgozni, az idei Eb-n a többi csapat előttünk járt fizikailag és egyéni képességekben, amit taktikai és mentális felkészültséggel ellensúlyoztunk.
Hogyan készültek fel a svédek elleni döntőre azután, hogy 16 góllal kaptak ki tőlük a középdöntőben?
Minden világversenyen van egy „lyukas” meccs, nekünk a svédek elleni első találkozó volt. Nem állt össze a védekezés, emiatt nem volt kapusteljesítmény sem, így a svédek végig azt tudták játszani, amire képesek, és a második félidőben már én is úgy forgattam a csapatot, hogy pihentettem a kulcsjátékosokat. Utána elemeztük, mi volt a vereség oka, mit kell másképpen csinálnunk, illetve volt egy nagyon erős mentális tervünk, amelyhez a csapat mérkőzésen alkalmazott védekező- és támadótaktikáját párosítottuk, ezzel elértük, hogy a svédek a tudásuk alatt játszottak, főleg a legjobbjuk, Liam Hultberg. A taktika és a védekezés folyamatos változtatása azt eredményezte, hogy a svéd csapat a döntőben nem tudta azt nyújtani, amit szokott és amire képes.
Szép város Kolozsvár: a magyar férfi juniorválogatott sportágtörténeti diadalt ünnepelhetett | Forrás: nemzetisport.hu
Felszabadultabbak voltak a döntőben?
Ezt nem mondanám, inkább azt, hogy tudatosabban, és egy kis dac is volt bennünk a 40–24-es vereség után. Nagyon szerettem volna, hogy ezzel a svéd együttessel még egyszer kerüljünk össze, örülök, hogy az élet így hozta, és meg tudtuk mutatni, hogy nem vagyunk rosszabb csapat. Sőt!
Miben erős ez a magyar juniorválogatott?
Vannak tehetségeink, akik megértették és tudták alkalmazni a szükséges taktikát és mentalitást. Amikor bajban voltunk, a krízishelyzetekben nem omlottunk össze, hanem összetartottunk és megtaláltuk a megoldást. Ez korábban nem volt mindig így, meccsek mentek el ezen, de mostanra megtanultuk kezelni, és megvolt az eredménye annak, hogy külön szakmai stáb foglalkozott a mentális felkészüléssel. Eredményesen tudtunk játszani az erősebb csapatok ellen is, mert ezek a srácok fel vannak készítve.
Egyes posztokon kifejezetten úgy tűnt, az egyéni képességek sem rosszak.
A potenciál többekben megvan, de erre a következő egy-két év ad majd választ. Vannak egyéniségek, viszont fizikailag le vagyunk maradva sok poszton, technikailag is sokat kellenne javulni, de csak most kezdődik a munka, remélem, a srácok nem dőlnek hátra ettől a sikertől, és még csak véletlenül sem érzik úgy, hogy megérkeztek. Kritikus időszak jön, ilyenkor sokan elvesznek a sportág számára, mert a felnőttek között nem kapnak annyi lehetőséget, vagy nem tesznek bele elég edzésmunkát. Kezeljük a helyén, a mostani egy utánpótlássiker, a felnőttszinthez fel kell lépniük a következő lépcsőfokokon is: az adja meg ennek a sikernek az igazi értékét, hogy mennyien érkeznek meg a felnőttválogatottba is. A 2023-as csapatból már tizenegyen ott vannak, ők a klubjukban is meghatározó szerepet kapnak, a mostani gárdából viszont még van, aki a másodosztályban kézilabdázik, szóval a következő évek lesznek döntő fontosságúak.
A folyamatos építkezés, az újabb és újabb generációk miatt mennyire nehéz junior szövetségi edzőnek lenni?
Aki az utánpótlásban dolgozik, pláne a válogatottnál, elfogadta, hogy kap egy generációt, azzal játszik egy világ- és egy Európa-bajnokságon, majd jön a következő garnitúra. Ezért a rendelkezésre álló felkészülési időt kell maximálisan felhasználni. Van, hogy a játékosok tizenkét klubból jönnek, mindegyiknél más és más az edző elképzelése, ilyenkor nehezebb összehangolni, mint ha egy helyen lennének, ahol az elvek is hasonlók, mint a válogatottnál. Szóval változó, de szép folyamat, főleg egy ilyen siker után.
A magyar játékosok a krízishelyzetekben nem omlottak össze, hanem összetartottak, és megtalálták a megoldást | Forrás: nemzetisport.hu
Elég jól ismeri a felnőttválogatotthoz érkező fiatal generációkat is.
A kollégáimmal együtt nyitott szemmel járunk, és a keret kialakításánál minden lehetőséget számba veszünk. A játékosokkal megmarad a jó kapcsolatom később is, és figyelemmel kísérem a pályafutásukat, ha tanács vagy segítség kell, engem megtalálnak, mint ahogy volt is erre példa. Fontos, hogy lássuk, a fiatal kézilabdázók hova kerülnek, milyen munkát végeznek, milyen irányba indulnak el a juniorkorosztály után, mert ezekben az években a befektetés a lényeg.
A juniorkorosztályban kialakult erősorrendet mennyire lehet alapul venni a felnőttmezőnyben?
Nem lehet belőle kiindulni, már csak azért sem, mert mindenhol vannak kiugró és kevésbé jó generációk, még a hagyományosan erős spanyoloknál, németeknél, dánoknál és svédeknél is. De ezt úgy kezelik, hogy egy rosszabb korosztályos világverseny után sincsen világvége-hangulat, hiszen az a cél, hogy ebből mit tud majd a felnőttválogatott hasznosítani. Van, hogy csak egyetlen játékos lesz nagyválogatott, kivételes, hogy nálunk tizenegyen vannak ott a 2023-as csapatból.
Ön szerint mennyire kerülünk hátrányba, hogy nem jutottunk ki a 2027-es felnőtt-világbajnokságra?
A magyar felnőttválogatottnak nincs olyan széles bázisa, viszonylag szűk sávban kell mozognia, ha eredményes akar lenni, és minden segítséget igénybe kell vennie, hogy jobb pozícióba kerüljön. Abban látom a problémát, hogy a közös felkészülésre van három hét az Eb-selejtezőre, ezen kívül januárban tíz nap azoknak a csapatoknak, amelyek nem jutottak ki. Ezzel szemben amelyek kint vannak a vébén, három hétig együtt vannak és sok tétmérkőzést játszanak, ezt az előnyt nem lehet behozni, nincs rá alkalom, így mindenképpen lépéshátrányba kerülünk az együtt töltött napok és a meccsek hiánya miatt.
Mostanában sokan emlegetik kapitányjelöltként. Ha felkérnék rá, elvállalná a felnőttválogatott irányítását?
A felnőttválogatott szövetségi kapitányi posztja minden edzőnek a szakmai csúcsot jelenti, én pedig maximalista vagyok. Természetesen igent mondanék egy ilyen felkérésre.
Forrás: nemzetisport.hu
(Borítókép: Sótonyi László, a levegő ura – tanítványai boldogan dobálták magasba a sikerkapitányt (Fotók: FRH/Mihaela Bobar))