35 éves a Mesteredzői Kollégium: dr. Ormai László
Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a Mesteredzői Kollégium, melynek létrejöttét Gallov Rezső, az OTSH (Országos Testnevelési és Sporthivatal) akkori elnöke kezdeményezte. Az első számú sportvezető „álmaként” 1991-ben életre hívott szakmai tanácsadó testületet jubileuma alkalmából sorozatot indítunk, melyben felidézzük a múltat, az alapítókat.
Először a Kollégium első elnöke, az asztalitenisz sport kiemelkedő alakja és a Magyar Edzők Társasága örökös tiszteletbeli elnöke, a három éve elhunyt dr. Ormai László munkássága előtt tisztelgünk.
Laci bácsi így mesélt a Mesteredzői Kollégium megalakításáról a Magyar Edző 2018/3-as számában megjelent interjúban:
-Az OTSH akkori elnöke, Gallov Rezső még 1990 végén felkért, hogy alakítsak meg egy tekintélyes edzőkből álló testületet, amelynek az lenne a feladata, hogy a legnevesebb edzők munkáját mesteredzői címmel ismerje el. Ez lett a Mesteredzői Kollégium. Addig ennek a címnek az adományozása nem volt rendezett (…), ellenőrzés nélkül működött, túl sok olyan mesteredzői címet (előfordult, hogy egy évben tizenötöt) adtak ki, amelynek jogosultsága megkérdőjelezhető volt. Gallov Rezső kérése az volt, hogy előre meghatározott elvek alapján, és ne bármilyen „nyomásra vagy arcra” adományozzuk az elismeréseket. Külön kiemelte, hogy semmiféle politikai szempont nem befolyásolhatja a döntéseket. Ehhez a munkához sikerült olyan szakembereket megnyerni, mint Bay Béla, Gyarmati Dezső, Granek István, Hammerl László, Kerezsi Endre, Portisch Lajos, Rajki Béla és Sir József. (…) A megalakulás után kidolgoztunk egy kritériumrendszert, amely alapján adományozzuk a címeket. Az edzőknél elsősorban a tanítvány olimpiai, világ-és Európa-bajnoki eredményeit vettük figyelembe, emellett az edző szakirodalmi, oktatási tevékenységét, végzettségét, és az is kritérium volt, hogy csak az adott szövetség javaslatával pályázhat valaki. A tizenegy fős kollégium tagjainak kétharmados igenlő többsége kellett ahhoz, hogy jelöljünk valakit. Először 10-ben maximáltuk a díjazottak számát, majd később tovább szigorítottunk, és maximum hat személy kaphatott elismerést, hogy ne devalválódjon a kitüntetés presztízse. Előfordult az is, hogy valaki minden feltételnek megfelelt ugyan, de nem megfelelő magatartás, helytelen életvitel miatt elutasítottuk a pályázatát.
dr. Ormai László asztalitenisz mesteredző
-Felsőbb körökből nem jöttek „erősen javasolt” jelölések?
– Talán két olyan alkalom volt, amikor „szóltak” valaki miatt, de mindig kiálltunk az elveink mellett. Azért, mert „szóltak”, soha senki nem kapott mesteredzői címet. Érdekességként említem, hogy a szigorú pályázati feltételek ellenére volt olyan szövetség, amelyik tíz jelöltet is beadott egy évben, mert nem vállalta, hogy rangsorolja a jelentkezőket. Aztán a MET megalakulása után, már Deutsch Tamás sportminisztersége idején veszélybe került a Kollégium léte. Ezért, elsősorban Mónus András javaslatára, úgy határoztunk, hogy nem engedjük megszűnni a Mesteredzői Kollégiumot, és a MET átveszi azt – így emlékezett dr. Ormai László.
A kortörténeti dokumentumnak is beillő beszélgetés felidézése után álljon itt a további alapítók névsora: Bay Béla, Baróti Lajos, Bejekné Förstner Klára, Gutman József, dr. Koltai Jenő, Péhl József, Rajki Béla, Török Bódog, Zsíros Tibor
Füredi Marianne