Molnár Zoltán Esterházy Miksa-díjat vehetett át
Immár hagyomány, hogy május 6-án, a Magyar Sport Napján a sport területén adható legmagasabb állami kitüntetések, a magyar sport legrangosabb díjainak átadására kerül sor.
Az idei ünnepségen a sportpolitikáért felelős miniszter Esterházy Miksa-díjjal ismerte el Molnár Zoltán sportvezető, a Magyar Edzők Társasága (MET) elnökének munkásságát.
Molnár Zoltán, a MET elnöke Esterházy Miksa-díjban részesült a Magyar Sport Napján.
Esterházy Miksa gróf (teljes nevén Esterházy Miksa Ernő Móric) a XIX. században élt földbirtokos és diplomata, a magyar sportélet egyik meghonosítója volt. Az ő kezdeményezésére alakult meg az első hazai atlétikai egyesület, a Magyar Athletikai Club (MAC) 1875. április 8-án, amelynek haláláig első elnöke volt. A klub első atlétikai versenyét május 6-án rendezték, e dátum tiszteletére lett a nap a Magyar Sport napja.
Szimbolikus, hogy kereken 150 évvel a MAC életre hívása után vehette át a rangos kitüntetést Molnár Zoltán – vagyis „Molnárzoli”. Mert hiába töltött és tölt be jelentős és felelős posztokat a honi sportéletben, ő mindenkinek Zoli vagy Molnárzoli volt és maradt – legalábbis én senkitől sem hallottam, hogy másként emlegette volna. Azon generáció utolsó tagjainak egyike, aki kezdetektől fogva a sportért, és nem a sportból él! Az ő ajtaja mindig mindenki előtt nyitva volt, és ha tudott – általában tudott -, mindenkin segített, mert sosem felejtette el, hogy honnan jött.
Küzdelmes élete volt, korán a saját lábára kellett állnia. Ezért szakmát tanult, majd később a gimnáziumi érettségit is megszerezte. A szakmunkásképző intézetből testnevelő tanára, dr. Keresztessy Katalin irányította a tehetséges futót a Központi Sportiskola atlétikai szakosztályába. Edzője, Főző János igazi pedagógus volt, Molnár Zoltánt szinte fiának tekintette, nem csak a sportpályán, hanem az élet egyéb területein is bölcs tanácsaival és gyakorlati segítséggel is egyengette útját. Versenyzőként a legjobb eredményt ifjúsági korában érte el: 3. lett az országos bajnokságon 2000 m akadályfutásban.
Első munkahelye 1974-től 2001-ig a Népstadionok és Intézményei volt. Itt nagy utat járt be, hiszen szakmunkásként kezdett dolgozni, majd 1984-ben intézményvezető-helyettes, 1986-ban intézményvezető lett. 1991-től 2001-ig főigazgatóként irányította az ország legnagyobb sportlétesítményét. Önmagát állandóan fejlesztve, nagy szeretettel és lelkesedéssel végezte a rábízott feladatokat az egyedülálló létesítményben. Akkoriban a Népstadionban teltházas futballmeccseket, atlétikai versenyeket és hatalmas koncerteket rendeztek a vezetése alatt. A legrangosabb sportversenyt, az 1998-as atlétikai Európa-bajnokságot főigazgatóként vezényelte le, és ma is büszke arra, hogy Juan Antonio Samaranch akkori NOB-elnök kis olimpiának nevezte az eseményt.
Közben 1984 és 1987 között elvégezte a TF szakedzői szakát. A Ganz Mávag SE-ben, a MAFC-ban és a BKV Előre SE-ben végzett eredményes edzői munkáját bizonyítja, hogy egy időben 9 olyan férfi versenyzője volt, akik 2 óra 30 percen belül futották a maratoni távot.
1996-ban a Magyar Sportszövetség elnökségi tagja, majd alelnöke lett, 1997-ben a MOB elnökségi tagjává választották.
2001 és 2013 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkáraként dolgozott. A barcelonai olimpiától kezdve rendszeresen tagja volt a Magyar Olimpiai Csapat vezetésének. Négy nyári (Sydney, Athén, Peking és London) és három téli olimpián (Salt Lake City, Torino, Vancouver) látta el a csapatvezetői tisztséget. Feladatait mindig nagy körültekintéssel, munkatársai véleményének figyelembevételével látta el, és idővel mind a magyar, mind a nemzetközi olimpiai mozgalom elismert, köztiszteletnek örvendő személyisége lett. Munkássága alatt többször látogattak Magyarországra a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnökei, Juan Antonio Samaranch, és Jacques Rogge.
Molnár Zoltán, a MET elnöke és Kárai Kázmér mesteredző a Magyar Sport Napján.
2013-tól a Budapesti Sportszolgáltató Központ főigazgatója volt. Olyan frekventált sportlétesítmények üzemeltetése, felújítása volt a gondjaira bízva, mint a Városligeti Műjégpálya. Irányítása alatt több korszerűsítés történt az ingatlanon, közülük is kiemelkedik a 2015-ös hűtéstechnikai rekonstrukció, valamint a 2016-os beléptető- és jegyértékesítő rendszer kialakítása. A Budapesti Sportszolgáltató Központban végzett feladatait 2019-ig, a nyugdíjazásáig látta el.
Molnár Zoltán 2006-tól tölt be tisztséget a Magyar Edzők Társaságában, ahol 2013-ban, dr. Ormai László addigi elnök visszavonulása után elnöknek választották.
Vezetői munkájának köszönhetően a MET 2025. január 1-jétől köztestületi rangra emelkedett, így a magyar sportban edzői tevékenységet végzők érdekvédelmi feladatait, valamint a sporttörvényben meghatározott közfeladatokat ellátó szervezet lett.
Nem titok, hiszen a dokumentumokból kiderül – még ha hihetetlen is-, hogy Molnár Zoltán júniusban a 70. születésnapját ünnepli majd. Hihetetlen, mert lendülete töretlen, energiája kifogyhatatlan, munkabírása példamutató. Emberi kapcsolatai irigylésre méltóak, túlzás nélkül mondható, hogy mindenkit ismer a magyar sportéletben. Az edzők képzését, továbbképzését kiemeleten fontosnak tartja. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a sportban tevékenységet végző edzők felkészültek legyenek, és rendelkezzenek versenyképes tudással is. Ennek érdekében kiemelt partneri kapcsolatot ápol a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem vezetésével.
Azért dolgozik fáradhatatlanul, hogy az edzők képviselete a lehető legmagasabb szintű legyen, hiszen az a mottója, hogy edző nélkül nincsenek klasszis versenyzők, nem lehetnek kiemelkedő eredmények!
Méltó helyre került az Esterházy Miksa-díj, gratulálunk, Elnök Úr, gratulálunk, Zoli!
Forrás: MET / Füredi Marianne