A magyar sport támogatása és eredményessége a számok tükrében
A Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) Sportmenedzsment szakbizottsága és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem tizenhatodik alkalommal rendezte meg a Nyerges Mihály Emlékkonferenciát az egyetem Athén termében.
A konferencia szakmai tartalma sok mindent érintett, az érdekes előadásokból kiderült például, hogy a sportolás milyen hatással van az egészségügyi kiadásokra, hogyan értékelhető a elmúlt 15 év sportfejlesztése, illetve a TAO-s sportágak eredményessége mennyiben javult ezen időszakban.
Az eseményt Prof. dr. Géczi Gábor, az MSTT Sportmenedzsment szakbizottságának társelnöke nyitotta meg, aki kérte a megjelenteket, hogy egyperces néma csenddel tisztelegjenek az egy nappal korábban elhunyt Krasovec Ferenc előtt, aki hosszú éveken át volt a TF Könyvtár és Levéltár igazgatója, valamint a magyar atlétika krónikása.
Dr. Tóth Miklós, a Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) elnöke köszöntőjében emlékezett a konferencia névadójára, a 2010. december 31-én elhunyt dr. Nyerges Mihályra, a kiváló atlétára, majd edzőre, a TF egykori dékánjára.
Forrás: tf.hu
Ebben az évben a Nyerges Mihály-emlékdíjat dr. Szabó Tünde, a korábbi sportért felelős államtitkár vehette át, aki a konferencia fővédnökeként mondott beszédében felidézte, hogy Nyerges Mihály a Testnevelési Főiskolán előbb tanszékvezetőként, majd dékánként dolgozott, és úttörő szerepet játszott a sport szervezéséhez és irányításához kapcsolódó tantárgyak, köztük a sportszervezés és a sportmenedzsment meghonosításában. Nyerges Mihály öröksége nem csupán a múltban él, hanem jelen van minden előadásban és gondolatban, amelyet a résztvevők ma elénk tárnak.” – hangsúlyozta Szabó Tünde.
Dr. András Krisztina, az MSTT Sportmenedzsment szakbizottság társelnöke ,,Megnyerni a jövőt”; címmel tartott előadást, amelyben értékelte az elmúlt tizenöt jelentős sportfejlesztéseit is. „A magyar sport 1989-től vesztes pozícióba került, majd 2010-től változni kezdett ez, mert ezen értékközösség, a jelenleg is regnáló kormány számára stratégia ágazat lett.”– hangsúlyozta András Krisztina, amit az állami támogatás jelentős emelkedése is bizonyít. Míg például 2008-ban a zárszámadási törvényben megjelenőn 13,2 milliárd forint volt a hazai „élősport” állami támogatása, addig az államháztartás alrendszereinek a sport és szabadidős-tevékenységek és szolgáltatások kiadása, valamint az átengedett központi költségvetési források nagysága 2023-ban 706,5 milliárdra nőtt, amiből 117,8 milliárd forintot tett ki a TAO-s támogatás. Krisztina szerint a jövő kihívásai:
a fenntartható létesítményüzemeltetés, a szabadidő- és a hivatásos sport egyensúlya megteremtése, a regionális különbségek csökkentése, valamint a sportvezetői, sportszakemberi hiány, a humánerőforrás fejlesztése.
dr. Szabó Tünde beszéde Forrás: tf.hu
Érdekes lenne azt is megvizsgálni, hogy ennek a jelentős állami támogatásnak hány százalékát
fordítják a szövetségek és az egyesületek a működésre, például több milliós elnöki fizetésekre, s hány százalékát a sportolókra. Mert a legtöbb sportágban a sokszorosára növekedett támogatás nem járt együtt a nemzetközi eredményesség javulásával.
Jó példa erre a Dolnegó Bálint, Széles József, Koch Ágoston, Géczi Gergely, Géczi Gábor készítette tanulmány, amely azt vizsgálta meg, hogy 2010-től a nemzetközi eredményesség hogyan változott a TAO-s sportágaknál.
Koch Ágoston előadásában rámutatott, hogy a sok milliárdos támogatás ellenére az öt csapatjáték közül csak a korábban is sikeres vízilabda eredményes a világversenyeken. A MOB eredményességi pontszámítása alapján míg a vízilabda mutatója több, mint 20 ezer pont, a kézilabda a tízezret, a kosárlabda az ötezret sem éri el. Érdekesség, hogy a legtöbb TAO-s támogatást kapó labdarúgás eredményességével nem foglalkoztak.
Hogyan hat a sportolás, a fizikai aktivitás az egészségügyi kiadásokra? Ezt elemezte Csurilla
Gergely, Kendelényi-Gulyás Erika, Koch Ágoston, Sterbenz Tamás.
Tanulmányokból kiderült, hogy egyéni szinten függetlenül a nemtől, az életkortól, a családi háttértől a rendszeres sportolás csökkenti az állam egészségügyi kiadást, számításuk szerint személyenként 3593 forint megtakarítás jelent évente.
Dr. Perényi Szilvia, a TF egyetemi docense „A prevenció maga a védelem” címmel tartott előadást sportszervezeti kihívások és lehetőségek a kiskorú sportolók és sportszakemberek védelmében. Hogy mi erről a fontos témáról a magyar edzők véleménye, azt jelzi, hogy a több mint tízezer szakember közül csak 876 válaszolt a TF felmérésre. A válaszokból például kiderült, hogy az edzők szerint a munkájuk hatékonyságát negatívan a legjobban a túlzott telefonhasználat (271), bántalmazás a sportolok között (111), rendszeres és túlzott bulizás (105) befolyásolja.
Köpf Károly a Magyar Edzők Társasága főtitkára a hozzászólásban hangsúlyozta, hogy 2024-ben a Sporttörvény az edzők részére kötelezővé tette, hogy évente részt vegyenek gyermekvédelmi ismeretek továbbképzésén, de a végrehajtási utasítás késik. Szervezetük jól sikerült konferenciát rendezett erről a fontos témáról, s mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendezvényük szlogenje megvalósuljon:
„A sportpálya biztonságos játszótér. Bizz az edzőben!”
Forrás: Salánki Miklós