A lőállásban is neki kell döntenie – interjú Kissné Oroszi Edittel

Szépen, de vegyesen alakult a 21 éves sportlövő, Péni István idei éve, mert ugyan remekül szerepelt a Világkupa-sorozatban, de nem sikerült jól a világ- és Európa-bajnoksága. A 21 éves világranglista-vezető sportoló szezonjáról, az önállóságról, a közös munkáról és az olimpiai kvalifikációról edzőjével, Kissné Oroszi Edittel beszélgettünk.

Miben volt más ez az év Önnek és Péni Istvánnak, mint az eddigiek?

A junior korosztályban már megmutatta, mit tud, és 2018 elsősorban azért volt nagy kihívás, mert ez volt az első éve, amikor a felnőtt nemzetközi versenyeken indult. Ez egyrészt a vártnál jobban sikerült, mert a világkupa sorozatban a hat lehetőségből hatszor szerzett érmet, és mindkét olimpiai versenyszámban a világranglista élére került, ami nagyon ritkán fordul elő egy elsőéves versenyzővel.

A világbajnokság viszont nem úgy sikerült, ahogy szerették volna.

A világranglista-helyezés tudatában készültünk a szeptemberi, dél-koreai világbajnokságra, amely a sportágunk első olimpiai kvalifikációs világversenye volt. István nem jutott döntőbe, de nüanszokon múlt, mert mindig csak egy kör vagy egy belső tízes hiányzott. Emiatt nyilván csalódottak voltunk, viszont megszerezte első világbajnoki érmét, egy ezüstöt az egyik legnehezebb, és a versenyzők által is elismert, legnagyobb kihívást jelentő versenyszámban, a férfi nagyöbű szabadpuska 3×40 lövéses összetett versenyében. Vegyes érzéseim vannak az évről, a kvalifikáció miatt pedig nem aggódunk, van még lehetőség kiharcolni az olimpiai részvételt.

Péni István a Bundesligában és a világkupa-sorozatban is világklasszis teljesítményt nyújtott az év során, mégsem sikerült a két idei nagy világverseny. Ön szerint mi lehet a kettősség oka?

Egy világbajnoki mezőnyben az indulók fele képes bejutni a döntőbe, de ahhoz, hogy a versenyző tényleg eljusson odáig, végig hibátlanul kell teljesítenie. Egy apró hiba mindent boríthat, az esélyesség terhe pedig nehezebbé teszi a versenyzést, ezt még meg kell tanulnia Istvánnak. Ilyen versenyhelyzeteket meg kell élnie ahhoz, hogy később tudja majd kezelni, a rutin mellett pedig szerencsére is szükség van.

Az edzőjeként hogyan látja, mi az erőssége Péni Istvánnak, ami az átlag fölé emeli?

Az, hogy mindig győzni akar, és ezért meg is tesz mindnet. Ezért lett a világ egyik legjobb lövője.

És min kell még csiszolnia?

Még benne van a fiatal hév, és első éves egyetemistaként több fronton is helyt kellett állnia. Nem volt könnyű a vizsgákat összeegyeztetni a felkészüléssel, ezt ki kell tapasztalnia, át kell majd értékelnünk, mert várhatóan sokszor kerülünk majd hasonló helyzetbe az elkövetkezendő években.

Milyen vele dolgozni?

Erről csak a legjobbakat tudom mondani. Példaértékű a hozzáállása, a megbízhatósága, az elkötelezettsége és a munkabírása, mindent megtesz, amit beépítünk a felkészülésbe. Nem kell külön ösztönözni, elfogadja a tanácsokat és alázattal dolgozik reggeltől estig. Példa mindenki számára, jól bánik a kicsikkel is, aki rajta keresztül látják, hogy a célokat sok munkával igenis el lehet érni. Egyébként minden tanítványomat önállóságra nevelem, így István is önállóan végzi a kiszabott feladatokat. Én csak, mint egy biztos pont állok mögötte. Ezt azért is tartom fontosnak, mert a lőállásban is neki kell döntenie.

Mi a következő lépés, a következő cél?

Az olimpiai kvalifikáció áll majd a középpontban 2019-ben, a cél a kiemelt versenyeken való jó szereplés, érmek szerzése. Egyébként az idei világbajnokságon sem lőtt rosszul, az eredményei bármilyen korábbi vb-n finálét értek volna. Izgult, persze, de nem lesz ezzel gond, hiszen még a legrutinosabb versenyzők is izgulnak. A rutin segít, de nem old meg mindent. Többen dolgozunk vele, és igyekszünk úgy nevelni, hogy mindig előre nézzen, úgy dolgozzon, hogy azt nézze, mit tud tenni a következő versenyén azért, hogy még jobb legyen. Tíz éve dolgozunk együtt, és nyugodtan mondhatom, minden edző ilyen tanítványt szeretne, akit kisgyerekkortól végigkísérhet egészen, mondjuk az olimpiai dobogóig.

VINCZE SZABOLCS