Magyar Edzők Társasága

Széplaki Pál lovas mesteredző: Mindent dr. Kollár Kornéltól tanultam!

Széplaki Pál lovas mesteredző: Mindent dr. Kollár Kornéltól tanultam!   A Magyar Edzők Társasága 2016. májusi ülésén három jelöltnek ítélte oda a „Mesteredző” büszke címet. Az egyik közülük az 1945-ben született lovas szakember, Széplaki Pál. A  klubhűség ritka képviselőinek egyike pályafutása során kizárólag a Budapesti Honvédban versenyzett. – 1957-ben kerültem kapcsolatba a lovassporttal – emlékezett Széplaki Pál. – Édesapám a lovas tüzéreknél szolgált, innen az út a lovakhoz. A Ludovika Akadémián dr. Kollár Kornéltól tanultam meg az alapokat. Négy évvel később indultam először versenyen, majd szép lassan másztam meg a létrafokokat. 1964-ben a kezdeti 100 centis akadályoktól eljutottam a százhatvanasokig. A felnőtt Ob-n ugyanis már ilyen magas akadályokon kellett átjutni. – 1960-tól már a Hídász utcai bázison gyakorolt. – Ez akkoriban is egy nagyon komoly lovas klub volt, jól képzett edzők és sokra hivatott versenyzők találkozóhelye. 1966-ban már Európa-bajnokságon indulhattam a svájci Luzernben, ahol csapatunk a 4. helyet szerezte meg. Mivel akkoriban sok sportágban még nem rendeztek külön világbajnokságokat, így ezek a kontinensvetélkedők is nyíltak voltak. Ha a minket megelőző amerikaiakat nem számoljuk, akkor mi lettünk Európában a harmadikok. – Ön 1972-ben ott lehetett a müncheni olimpián is. – Kemal nevű lovammal a középmezőnyben, legjobb magyarként a 48. helyen végeztem. Vele egyetlen magyar díjugratóként felkerültem a „Reiter Revue” című, világszerte ismert lovas szaklap címoldalára is. – Számos hazai és nemzetközi sikert követően 1979-ben hagyott fel a versenyzéssel, de a sportágtól egy pillanatra sem szakadt el. – Igyekeztem mindent megtanulni mesteremtől, dr. Kollár Kornéltól, akitől nyugdíjba vonulását követően átvettem az edzői feladatokat. 1981-ben szakedzői diplomát szereztem a TF-en, majd Kaposvárott a lótenyésztő szakmérnöki szakot is elvégeztem. Minden alkalmat megragadtam, hogy...

A 2016.évben állami kitüntetésben részesült edzők

A Magyar Edzők Társasága szívből gratulál az olimpián és a paralimpián elért sikerekhez  és a megérdemelt kitüntetésekhez.  Valamennyi kitüntetettnek  azt kívánjuk, hogy további munkájukkal is gazdagítsák a magyar sport...

Bátor Vilmos: Nehéz a gyerekeket és szüleiket megnyerni a kosárlabdázásnak!

Bátor Vilmos: Nehéz a gyerekeket és szüleiket megnyerni a kosárlabdázásnak!   Bátor Vilmos kosárlabda edző egyike azon szakembereknek, akik életmű díjban részesültek a Magyar Edzők Társasága (MET) elnökségének egyhangú döntése alapján. A népszerű Vili bácsival a MET megbízása alapján sikerült beszélgetni az elmúlt 56 év tapasztalatairól. Vili bácsi ugyanis 1960-ban kezdte el edzői munkásságát.  – 1959-ben végeztem a TF-en, majd Ócsán kezdtem el tanári munkásságomat. 1960-ban a Ganz-Mávag ifiknél kaptam lehetőséget először az edzőség gyakorlására. Az ócsai időszakot követően Budapesten a MOM Ipari Tanulók Iskolájához kerültem, majd 1963-ban Páder János, az akkori OTSH elnökhelyettese behívatott és felajánlotta: kapcsolódjak be az alakulófélben volt Központi Sportiskola (KSI) munkájába. Először kondícióedző lettem a teniszezőknél, majd fél évvel később, 1964-ben a kosárlabda szakosztály leány szakvezetőjeként kezdtem az utánpótlás szervezését. A TF nagytekintélyű tanára, Bánki Ferenc leány csoportját vettem át, amelynek tagjait az I. kerületi Attila utcai általános iskola gyerekeivel egészítettük ki.  – 1965-ben fontos eseményre került sor a Köztársaság téren. Erre miként emlékezik?  – A mini kosárlabda ősbemutatóját tartották ott, ahol én a KSI lányait vezettem. Néhány évvel később már jelentkeztek az első, komolyabb eredmények is. 1970-ben az NB II-ben a 3. helyen végeztünk, egy évvel később pedig a Nyugati csoport bajnokaiként feljutottunk az élvonalba. Az akkori paragrafusok értelmében a KSI-ben csak 18 éves korig sportolhattak a fiatalok, így a csapat többségének el kellett mennie tőlünk. Fiatalabb, szerényebb képességű, illetve felkészültségű játékosainkkal végül kiestünk.  – A következő évek újabb érdekességekkel szolgáltak.  – 1976-ben került a képbe a későbbi évek európai klasszis játékosa, Németh Ágnes, aki a dudari általános iskola befejezését követően egészségügyi szakközépiskolába iratkozott be. Még az év nyarán nézőként már ott lehetett...

Kiemelt sportág, hiányzó feltételek

  Kiemelt sportág, hiányzó feltételek Az ökölvívás 2013-ban került be a kiemelt sportágak közé, és az emiatt az amatőr bokszba beáramló hatalmas állami támogatásnak köszönhetően megindult változásoknak néztünk utána. Egy biztos, amíg a felnőtt korosztályban továbbra sincs jelentős előrelépés a világversenyeken, addig utánpótlásfronton elkezdődött valami. Az ökölvívás 2013-ban soha nem látott lehetőséget kapott a kormányzattól, ugyanis bekerült a tizenhat kiemelt sportág közzé, ami utat nyitott a korábban eredményes magyar amatőr boksz újbóli felemelkedésének. A sportágba beáramló pénz azonban nem minden, azért, hogy a fejlődés kézzelfogható legyen, bizony rengeteget kellett, sőt kell még tenni. A dicső múltból nem megélni, hanem maximum erőt meríteni érdemes. Az állami támogatást elsősorban a sportágfejlesztésre, az utánpótlás minél magasabb szintű képzésére kapja az ökölvívás. Éppen ezért sokszor elhangzik a sportág vezetői részéről, hogy az évek óta beömlő százmilliókért cserébe nem most, hanem majd a mostani utánpótlás felnőtté válása után jelentkezik majd az eredmény, a folyamat első lehetséges állomásaként a 2020-as tokiói olimpiát szokták megjelölni. Hogy ennek van-e alapja? Tényleg reménykedhetünk ebben? Nos, utánpótlásfronton valóban nem áll rosszul a sportág, hiszen 2013 óta szakajtónyi érmet nyertek versenyzőink a különböző korosztályos világversenyeken (lásd keretesünket). Ami azonban jelenleg a fő gond, hogy országos szinten az edzőtermek szakmai felszereltsége a fejlesztési program ellenére is csak megközelítőleg ötven százalékban elfogadható, a maradék ötvenben főleg a ring hiányzik. Nagyon sok helyen – a magas kiviteli és bekerülési költségek miatt – „szorítópótlót” (négy pad, talpas állványon elhelyezett kötél) alkalmaznak a szakmai munka során. Ugyancsak kevés a bokszzsák, helyigénye miatt alig találni fedeles labdaállványt. A felszerelés hiányából következik, hogy a különböző korosztályos válogatott keretekben foglalkoztatott sportolók közül sokan csak a válogatott edzőtáborában vagy...

Vitafórum a Riói Olimpiai szereplés tükrében 2016.október.6.

  A Magyar Edzők Társasága – hagyományainak megfelelően – az olimpiai játékok befejeztével szakmai értékelést tart a magyar sport szerepléséről az olimpián. Ez alkalommal az értékelést a Riói Olimpiai Játékokon elért eredményeken túl kiterjesztjük a magyar olimpiai csapatnak az elmúlt tizenhat évben (2000 – 2016) lezajlott nyári olimpiai játékokon történt szereplésére is. Az egyes sportágak eredményeinek elemzésével, a kimutatható tendenciák feltárásával a következő olimpiai ciklus tervezéséhez kívánunk segítséget nyújtani mind az állami sportvezetésnek, mind a Magyar Olimpiai Bizottságnak, mind pedig a sportági szakszövetségek szakmai irányítóinak. Reméljük, hogy a szakmai elemzéseket, értékeléseket követő vita hozzájárul a magyar sport nemzetközi eredményességének növeléséhez, az értékek megtartásához és megerősítéséhez, a hibák, hiányosságok feltárásához és kiküszöböléséhez. Konferencia részletes programja a fenti képre kattintva  tekinthető meg!...
MET tagságMET rendezvényre jelentkezésMagyar Edző előfizetésHírlevél feliratkozás